Alapszabályzat

ALAPSZABÁLY

A TATAI SPORTEGYESÜLET (a továbbiakban: egyesület) a tagok által határozatlan időre, a jelen Alapszabályban (a továbbiakban: ASZ.) meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező szervezet.
Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott, a sportról szóló 2004. év I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16-17. §-aiban foglalt rendelkezések alapján sportegyesületként működő szervezet.
Az egyesület az Ectv. 32. §-a szerinti közhasznú szervezet, amely az ASZ.-ban részletezett közhasznú tevékenységét a Stv. 49. § c), e), j); 55. § (3) c), f) valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.)13. § (1) 15. egyes közfeladataihoz kapcsolódva végzi.
Az egyesületet a Tatabányai Törvényszék a Stv. 16. § (3) bekezdése értelmében, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. § c) pontja alapján tartja nyilván.

1./ A sportegyesület adatai

1.1. A sportegyesület neve: TATAI SPORTEGYESÜLET
1.2. Rövidített neve: TSE
1.3. Székhelye: Tata, Móricz Zs. u. 26/a.
1.4 Működési területe: Tata és környéke
1.5. Zászlaja: sötétkék, fehér, lila színű sávok függőlegesen
1.6. Sportága: Kosárlabda
1.7 Alapításának éve: 2000.
1.8. Törvényességi felügyelő szerve: Komárom Esztergom Megyei Főügyészség.

2. / A sportegyesület célja és feladatai

2.1. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, az öntevékeny társadalmi és közösségi élet kibontakoztatása és folyamatos biztosítása. Ennek érdekében a sportegyesület:
– közreműködik a működési területén lévő oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységében,
– szervezi az ifjúság sporttevékenységét és az utánpótlás nevelését, versenyeket, találkozókat rendez,
– a Megyei Kosárlabda Szövetséggel folyamatos kapcsolatot tart, s vele együttműködik,
– sportkapcsolatokat épít és ápol mind bel-, mind külföldön,
– a sportegyesület tevékenységét támogató cégek dolgozóinak sportolási lehetőséget nyújt.

2.2. A sportegyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik más sportegyesületekkel, a tevékenységét támogató cégekkel és a sporthatóságok illetékes szerveivel.

2.3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.4. Az egyesület az Stv. 49. § c), e), j); 55. § (3) c), f) valamint Ötv.)13. § (1) 15. fejti ki közhasznú tevékenységét.
– elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését,
– az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot,
– elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,
– segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
– közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében.

3./ A sportegyesület tagsága

3. l. A sportegyesület tagja lehet bárki, aki belépési nyilatkozatban elfogadja a sportegyesület Alapszabályát és vállalja tagdíj fizetését. Kiskorúak belépési nyilatkozatát a szülőknek is aIá kell írniuk.

3.2.A sportegyesület működésében jogi személy is részt vehet tiszteletbeli, illetve pártoló tagként.
3.3. A sportegyesületbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.

3.4. Az egyesület tagjainak felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

3.5. A sportegyesület elnöksége kizárja tagjai közül azokat, akik az írásos felszólítás ellenére hat hónapnál hosszabb ideje nem fizetik tagdíjukat.

3.6. A sportegyesület elnöksége kizárja tagjai körül azokat. akik sportszerűtlen, az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartásukkal, a sportegyesület hírét, eredményeit rontják A kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, a fellebbezés halasztó hatályú.

3.7. A sportegyesület a tagjairól, a tagdíjak befizetéséről, a sportegyesületnek nyújtott anyagi támogatásról a számviteli törvény előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, amelybe a tagságnak betekintési joga van. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3.8. A tagsági viszony megszűnése:
-a tagság megszűnik, ha a tag az egyesületből kilép
a kilépésről írásban kell nyilatkozni
a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni
a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg
– a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell
halála esetén
jogutód nélküli megszűnése esetén
– a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el
az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal
ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik

4./ A tagok jogai és kötelességei

4. 1. A tagok jogai:
– a közgyűlésen részt vehet,
– a közgyűlésen szavazhat,
– ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az egyesület bármely tisztségére választható,
– a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,
– a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet,
– jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait,
-a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja,
– részt vehetnek a sportegyesület sporttevékenységében, ingyen látogathatják annak sportrendezvényeit,
– a sportegyesületet érintő minden kérdésben véleményt nyílváníthatnak, javaslatot tehetnek,
– a közgyűlés határozatainak megvitatásában részt vehetnek, azok elfogadását szavazatukkal támogathatják
vagy ellenezhetik,
– az egyesület tagja az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.
– a sportegyesület elnöksége által meghatározott módon részt vehetnek a bizottságok munkájában,
– bármely tisztségre megválasztható ( 18. életévének betöltése után )
– igénybe vehetik a sportegyesület tulajdonában, vagy bérleményében lévő sportlétesítményeket, használhatják a sportegyesület sportfelszereléseit,
– a sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
– a versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

4.2. A tagok kötelességei:
– a sportegyesület alapszabálya rendelkezéseínek megtartása, az elnökség és a közgyűlés határozatai végrehajlása.
– tagdíj és támogatási díj fizetése, minden év április 30-ig , illetve támogatási szponzori díjak esetén a szerződéskötéstől számított 30 napon belül.
– a jogi tagok az anyagi támogatáson kívül hozzájárulhatnak az egyesület működéséhez szükséges anyagokkal és eszközökkel, amelyeknek esedékessége a szponzori szerződésben kerül meghatározásra,
– a sportegyesület létesítményeinek és eszközeinek megóvása,
– a sportegyesület jó hírnevének, társadalmi kapcsolatainak ápolása,
– a versenyzők részéről lelkiismeretes edzésmunka végzés, a versenyeken a legjobb tudásuk szerinti teljesítmény nyújtása, edzéseken és versenyeken sportszerű magatartás tanúsítása,
– részvétel azokon a rendezvényeken ( versenyeken), amelyekre számukra az elnökség a részvételt előzetes
program alapján előírta, e rendezvényekről való távolmaradást az elnökséggel egveztetni kell.¬
– a jogi tagok által a szerződés szerinti támogatás átutalása, s a kedvezmémyezett dolgozóinak (munkatársainak)
kijelölése
– az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

4.3. A sportoló:

4.3.1. Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.
– Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.
– Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló.
– Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

4.3.2. A versenyző köteles:
– a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen:
a) a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,
b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni,
– a sportág jellegének megfelelő – külön jogszabályban meghatározott – sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés),
– a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani,
– a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerződéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta.
– A versenyző tartózkodni köteles – a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett – tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.
– A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést a versenyző nevének és sportágának megjelölésével a doppingeljárás befejezésétől számított 3 munkanapon belül a jogerős döntést meghozó doppingbizottság nyilvánosságra hozza.

4.4. Amatőr sportoló:
(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve – a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel – sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig – amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is – kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
(2) A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről.
(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 1 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető.
(4) A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.
(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, sportiskolától vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványtól, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.).

4.5. A sportszakember:
(1) A sportszakember – az Stv. 77. § p) pontjára figyelemmel – az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.
(2) A sportszakember – a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével – a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy – amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja – a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által – a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint – szervezett kötelező továbbképzésben.
(3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:
a) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől,
b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.

5./ A sportegyesület szervei:
– Közgyűlés
– Elnökség
– Elnök
– Felügyelőbizottság

5.1. A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer az elnökség hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni ha:
– azt a tagság legalább egytizede – az ok és cél megjelölésével a napirend meghatározásával – írásban kezdeményezi, vagy ha azt a bíróság elrendeli,
– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
– az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel. A napirend kiegészítése a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
5.2. A közgyűlés határozatképes, ha a tagság több mint a fele jelen van, a határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlést 8-15 napon belül változatlan napirenddel újra össze kell hívni és azt a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. Ezt a rendelkezést a meghívóban fel kell tüntetni. A meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal, a tervezett napirendi pontok feltüntetésével az ülés idejének és helyszínének megjelölésével írásban kell megküldeni. A meghívók elküldéséről az elnök gondoskodik.

5.3. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén levezető elnök szavazata dönt.
Titkosan, írásbeli szavazással dönt:
– az elnökség tagjainak megválasztásáról
– az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni
– a taggyűlés levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja.

5.4. A közgyűlés háromnegyedes, minősített szavazattöbbsége szükséges a sportegyesület:
– alapszabálya elfogadásához megváltoztatásához
– más sportegyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondásához,
– a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához.

5.5. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– a sportegyesület szétválása más sportegyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása,
– az Alapszabály elfogadása módosítása,
– az elnökség, az elnök, a felügyelő bizottság elnökének, tagjainak négy évre történő megválasztása,
– az éves tevékenységről szóló beszámoló elfogadása, az éves költségvetés megállapítása, a közhasznúsági melléklet elfogadása.
– a felügyelő bizottság beszámolójának megvitatása és elfogadása,
– a tagdíj megállapítása az elnökség javaslatára, amelynek mértéke alapításkor 200,- Ft/fő/hó
– a vezető tisztségviselő visszahívása és díjazásának megállapítása;
– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
– megszűnéskor a végelszámoló kijelölése.

5.6. A közgyűlésen és az elnökségi üléseken hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők aránya megállapítható. E nyilvántartás vezetéséről az elnök köteles gondoskodni.

5.7. A közgyűlés és az elnökség üléseinek határozatait, a tagságot illetőleg az egyesület tevékenységét közvetlenül érintő érdemi döntéseit az egyesület által használt sportlétesítményben elhelyezett és bárki által megtekinthető hirdetőtáblán, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül ki kell függeszteni és legalább 15 napig a hirdetőtáblán kell tartani. Azt a személyt, akit a döntés közvetlenül érint írásban kell tájékoztatni. Erről az egyesület elnöke gondoskodik.

5.8. A közgyűlés nyilvános, azon az egyesület tagjai tanácskozási joggal, más személyek hallgatóként vehetnek részt.

5.9. A közgyűlés hatáskörébe utalt határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

6./ Az Elnökség

6.1. Az Elnökség a sportköri tagok soraiból a közgyülés által megválasztott 3 főből áll. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá (Ptk. 3:22. §.).

Az egyesület első elnökének Szabó Judit, elnökség tagjainak Gazdagné László Beáta, Motil Gézáné személyeket választották.
– az elnökség üléseit az elnök hívja össze, határozatképtelenség esetén 8 – 15 napon belül változatlan napirendekkel újra össze kell hívni.
– az ülés helyéről, időpontjáról napirendi pontjáról legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és meghívottakat.
– a meghívót az egyesület hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
– az elnökségi ülés nyilvános, azon bárki részt vehet. A részvétel feltétele, hogy a részvételi szándékot az egyesület elnökségénél legkésőbb az ülés megnyitásáig bejelentsék a résztvevők személyazonosságának egyidejű hiteles igazolása mellett.
– az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van,
– az elnökség legalább 3 havonta tartja üléseit.
– az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,
– a határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
-A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
– A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
– az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnökségi tagok írnak alá.

6.2. Az elnökség feladata, hatásköre:
– a közgyűlés határozatai végrehajtásának szervezése, a végrehajtás ellenőrzése,
– a sportegyesület tevékenységének az irányítása két közgyűlés közötti időszakban
– közgyűlés előkészítése, az elnökség munkájáról szóló beszámoló előterjesztése
– a sportegyesület sportfejlesztési, pénzügyi terve, versenynaptára kidolgozása.
– a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, a versenyzéshez szükséges feltételek megteremtése,
– beszámolás és értékelés a sportegyesület éves tevékenységéről.
– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
– a tagság nyilvántartása;
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
– Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

7.1 Az Elnök

7.1. Az Elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.

7.2. Az elnök feladata, hatásköre:
– vezeti a közgyűlést és az elnökségi ülést,
– intézkedik és dönt a közgyűlés, illetve az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben,
– beszámolás az elnökség két ülése között végzett munkáról és az elnökségi ülés előkészítése,
– folyamatos kapcsolttartás és építés társadalmi és sportszervezetekkel támogató cégekkel,
– a támogatások időszakonkénti megújítása, a vonatkozó szerződések előkészítése, a támogatók körének
bővítése,
– a sporthatóságnak a sportegyesület tevékenységére vonatkozó jogszabályai figyelemmel kísérése és azok betartásáról gondoskodás,
– a sportegyesületben a rend és a fegyelem fenntartása és az etikai szabályok érvényre juttatása.

8./ Az Elnökség tagjai

8. 1. Az elnökség tagjai, feladat, hatásköre:
– részvétel a sportegyesület feladatai meghatározásában, az egyesület pénzügyi feltételeinek megteremtésében,
– részvétel a határozatok előkészítésében és meghozatalában,
– részvétel a közgyűlés és az elnökség, valamint a felügyeletet ellátó szerv utasításai végrehajtásában.
– a sportegyesületet érintő körülmények. események figyelemmel kisérése, azokkal kapcsolatban észrevételek, javaslatok elnökség elé terjesztése,
– felelősségvállalás a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért kivéve, amelyekkel kapcsolatos ellenvéleményét kifejezetten fenntartja és azt az elnökség ülésének jegyzőkönyvébe foglaltatta véleményének indoklásával együtt.
8.2. Elnökségi tagság megszűnése
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással; az egyesület tagjai, az elnökségi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
d) lemondással; az elnökség tagja megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik elnökségi tagjához vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
e) az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

9./ A Felügyelőbizottság

9.1. A Felügyelőbizottság 3 fő sportegyesületi tagból áll.

9.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

9.3. A Felügyelőbizottság működése:
– tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni,
– a felügyelőbizottság tagjai az egyesület Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak,
– a felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre,
– a felügyelőbizottsági tagságság megszűnésére az Elnökségi tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági taglemondó nyilatkozatát az egyesület Elnökségi tagjához intézi,
– határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
– A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

9.4. A Felügyelő Bizottság feladata:
– köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni,
– a sportegyesület pénzügyi tevékenységének vizsgálata,
– a pénzügyi rendelkezések megtartásának ellenőrzése,
– a tagsági díj és a támogatás befizetésének ellenőrzése,
– a támogató cégekkel kötött szerződések érvényesülésének ellenőrzése

9.5. A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felel, annak tartozik beszámolni.

9.6. A Felügyelő Bizottság észrevételeiről, javaslatairól a sportegyesület elnökségét, szükség szerint a sportegyesület felügyeleti szervét tájékoztatja.

9.7. A bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.
(1) A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő bizottság tagja a közhasznú egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

9.8. Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata
Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője (elnökségi tagja) és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a egyesületszervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
(3) Ha a határozatot a egyesület vezető tisztségviselője (elnökségi tagja) támadja meg, és az egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a egyesület képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.
(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

10./ A sportegyesület jogképessége

10.1. A sportegyesület jogi személy, jogokat és kötelezettségeket vállalhat, szerződések alanya lehet.

10.2. A sportegyesületet az elnök önállóan képviseli.

10.3. Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök e feladatait az általa megbízott elnökségi tag látja el.

10.4. Az elnök képviseleti és utalványozási jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körére vonatkozóan más személyre is átruházhatja, aki a sportegyesület tagja.

10.5. A képviseleti jogkör átruházását a képviselteti könyvben kell nvilvántartani, az utalványozási jogkör átruházását a bankkal egyeztetve és annak bejelentve megfelelően bizonylatolni kell.

11./ A sportegyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

11.1. A sportegyesület bevételei:
– tagsági díjak,
– tanfolyami díjak, támogatási befizetések,
– állami, társadalmi szervek támogatásai,
– szponzori díjak,
– hirdetési díjak,
– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
– a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke,
– az adomány,
– egyéb bevételek.

11.2 Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljaik megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

11.3. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban megfogalmazott tevékenységre köteles fordítani.

11.4. A sportegyesület éves költségterv alapján önállóan gazdálkodik.

11.5. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni, a sportegyesület tartozásaiért a tagok vagyonukkal nem felelnek.

11.6. A sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról a hitelezők kielégítése után a közgyűlés dönt. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

11.7. Az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.

12./ Az egyesület közhasznú tevékenységére vonatkozó szabályok

12. 1. Az egyesület közhasznú szolgáltatásai az egyesület által meghirdetett tömegsport rendezvények akciók. versenyek. Az egyesület közlhasznú szolgáltatásaiból az egyesületi tagokkal azonos feltételek mellett egyesületi tagsággal nem rendelkező személyek is részesülhetnek. Az igénybevétel módját részletes szabályait az egyesület elnöksége az egyesület honlapján köteles folyamatosan közzétenni.

12.2. Az egyesület működésével kapcsolatos iratok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. Az érdeklődők az iratokat az egyesület székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban megtekinthetik.

12.3. Az egyesület köteles évente az, éves beszámolóval együtt közhasznúsági mellékletet is készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatásköre. Az elkészítésről az egyesület elnöke gondoskodik. A mellékletet közgyülés elé terjesztést megelőzően véleményezésre a Számvizsgáló Bizottságnak át kell adni.

12.4. A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

12.5. A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az egyesület hirdetőtábláján kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni, illetve legalább egy alkalommal egy megyei napilapban kell megjelentetni.

12.6. Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

13./ A sportegyesület megszűnése

13.1. A sportegyesület jogutódlással megszűnik:
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

13.2. A sportegyesület jogutód nélkül megszűnik:
– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
– az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,
– a tagok kimondják megszűnését,
– az arra jogosult szerv megszünteti feltéve, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

14./ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat
– ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja
– az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban
– a jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét